Felsorolnék pár dolgot, amelyekkel szembe találkoztam a kutatások során, és mai szemmel nézve szokatlanok lehetnek. Ezekkel XIX. századi anyakönyvekben találkoztam leginkább, de valószínű korábban is jellemzőek lehettek.

1) A nevek elég változatosak. Nem voltak igazolványok, sőt, sok volt az írástudatlan. Egy születéskor, esküvő alkalmával szóban közölték a pappal a felek nevét, amit az gyakran másképp írt, mint mondjuk elődje 2 évvel korábban. A Kovács / Kováts egyszerű példa, sokkal nagyobb eltérésekkel is találkoztam, például: Weszelle, Veszely, Veszeli mind ugyanahhoz a családhoz tartoztak, és bizony a későbbiek során sem volt "korrekció", ilyen családneveken mentek tovább a gyermekeik.

2) Nem létezett családtervezés. Az esküvő után 1 évvel már jött az első gyermek, és utána is, folyamatosan. Olyan szinte nem is létezett, hogy egy családban csak 1-2 gyermek született volna.

3) Rendkívül magas volt a gyermek halandóság. 10 gyerekből jó ha 2 megélte a 15 éves kort. Teljesen általános volt, hogy ugyanarra a névre kereszteltek több gyermeket is, ha a korábban született elhunyt. 

4) Az emberek csak hozzávetőlegesen ismerték saját korukat. Általában a betöltött éveket számolták (azaz akkor volt valaki 32 éves, ha betöltötte a 32. születésnapját, de bőven belefért 2-4 év tévedés.