Talán az első lépések megtétele a legnehezebb, mivel ekkor rendelkezünk a legkevesebb információval, és főleg tapasztalattal. Mit is tudunk tenni?

A legfontosabb: keressük fel a még élő rokonokat. és alaposan faggassuk ki őket. Amit mondanak, jegyezzük le, de még jobb, ha megkérdezzük őket, rögzíthetjük-e a beszélgetést, és felvesszük pl. okos-telefonnal az egészet. Utólag igen jól fog jönni, hogy visszahallgathatunk egy akkor még lényegtelennek tűnő részletet.
Szintén rákérdezhetünk, hogy vannak-e régi emlékek, iratok, fotók. akár egy számla is hordozhat információt, ami esetleg ránézésre szintén nem tűnik fontosnak. Itt is érdemes mindent lefotózni, mindenről másolatot készíteni. Később is jól fog jönni, ha egy iratot vagy fényképet elektronikus úton el tudunk küldeni.

A jelenleg hatályos magyar adatvédelmi törvények szerint nagyon sok anyakönyv nem kutatható: születési anyakönyvek talán a dátumtól számított 130 évig, házasságok a dátumtól számított 86 évig, halálozások a dátumtól számított 40 évig (lehet rosszul tudom ezeket az éveket). Ez azonban az általános hozzáférésre vonatkozik, az egyenesági leszármazottak elvileg kikérhetik őseik adatait (ennek módját nem ismerem, de megpróbálok utána járni).
Jó tudni, hogy 1895. október 1-től van Magyarországon polgári anyakönyvezés, ezt megelőzően a templomok vezettek anyakönyveket a keresztelésekről, házasságokról, gyászszertartásokról (viszont vezették akkor is, mikor már polgári anyakönyvezés is létezett, így érdemes ez időszak után is tenni egy próbát, hátha egy templomból könnyebben meg tudjuk szerezni a keresett adatot).
A polgári anyakönyvek gyakorlatilag mindegyike már digitális formában is létezik, a magyar állam ezeket lefotózta, és levéltárakban a korábban említett időkorlátozással elérhetőek. Szintén elérhetőek levéltárakban az egyházi anyakönyvek másodpéldányai (az eredeti példányokat bizonyos időközönként lemásolták), de ezekhez már körülményesebb hozzájutni.

Az egyik legkönnyebben elérhető forrás a FamilySearch nevezetű oldal. A leírások szerint a mormon egyházhoz köthető, akik még a 60-as években vágtak bele nagyszabású projektbe: nekiálltak (akkor még filmes gépekkel) lefotózni az összes elérhető anyakönyvet. Azóta ezer más forrást is lefotóztak (hajók utaslistái, népszámlálások, adózással kapcsolatos összeírások stb.). Ezek mind elérhetőek ezen az oldalon, változó minőségben és itt-ott hiányokkal (a történelem során azért semmisültek meg szép számmal anyakönyvek). Szerencsére a magyar vonatkozású anyakönyvek igen nagy részben itt elérhetőek (az oldal használatához regisztráció szükséges).
Amit az anyakönyvekről még tudni kell: helységek szerint vezették, azaz ha nem tudjuk hol kell keresni, máris egy hatalmas falba ütközünk. Problémás lehet még, ha a helység neve megváltozott, vagy éppen összevonták, esetleg szétvált más településektől. Minden esetre ide kattintva megpróbálhatsz beírni egy helység nevet, és már jön is a lista, milyen anyakönyveket tudsz megtekinteni.
Helységen belül minden vallásnak voltak anyakönyvei, ,illetve ugye 1895-től a polgári anyakönyvek. Ezen belül a három nagy anyakönyvi típus: születési, házassági, halálozási (néhány helyen találunk indexeketis, azaz összeírásokat, akár több évtizedről, szerencsés esetben ábécé sorrendben). Mindezt évek szerint, olykor azonban egy filmen belül keverve. Szóval lehet sokat lapozni. :)

Az évszámokat leginkább "visszafelé" találjuk meg. A halotti anyakönyv gyakran tartalmazza a születés helyét, időpontját, esetleg a szülők nevét. Abból a születési már megtalálható. 100 évvel ezelőtt születésszabályozás még nem nagyon létezett, esküvő után jöttek a gyerekek. Ez fordítva is igaz: az első gyerek születése előtt 9 hónappal lehet megtalálni általában a házasságot. A házassági anyakönyvben is szerepel általában az életkor, szülők neve.
A házasságot általában a menyasszony lakóhelyén kötötték, így az ő születését leginkább ott érdemes keresni.

Ha a családfánkat visszavezettük 1895 elé, már jó esélyünk van, hogy találunk további adatokat. Ha viszont ez nem sikerül, máshol érdemes próbálkozni. Temetőkben általában tudnak információt adni az elhunytakról, de ehhez tudni kell a halálidőpontját, az illető nevét. Ha van egy születési dátumunk, azzal már mehetünk tovább. Ha tudunk egy helységnevet, és hozzávetőleges időpontot, akkor már van értelme lapozgatni az anyakönyveket, hátha találunk valamit.

Pár jó leírás, amit érdemes elolvasni: 
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/genealogiai_tajekoztato

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csal%C3%A1dfakutat%C3%A1s

A FamilySearch egyik nagy hátránya sokak szerint, hogy a családfát bárki átírhatja. Ez ellen a legjobb védekezés, ha minél alaposabban kitöltünk mindent, beírjuk, melyik adat szerintünk miért az, ami, és csatolunk forrásokat, fényképeket. Ezzel együtt persze nincs garancia arra, hogy egy avatatlan személy akárcsak egy név egyezés kapcsán úgy gondolja, hogy a családfánk egyik tagja bizony az ő családfájához tartozik, és átír olyan dolgokat, amiket mi rengeteg erőfeszítés árán nyomoztunk ki.

Mit tudunk ilyenkor tenni?
Első lépésként azt ajánlom, nézzük át, nem lehet, hogy igaza van-e. Nem siklottunk-e át valamilyen információ felett, nem lehet.e, hogy ugyanabban a faluban egy időben két ugyanolyan nevű személy élt (ez bizony gyakran előfordul, még ritka családnevek esetén is). 
Ha biztosak vagyunk az igazunkban, vegyük fel az illetővel a kapcsolatot. Kérdezzünk rá, miért módosított, írjuk le, miért gondoljuk hogy a kérdéses emberek máshogy kapcsolódnak. Próbáljuk közösen keresni a megoldást, megismerni egymás szempontjait. 
Ha ez sem sikerül (nem válaszol, vagy nem tudjuk jobb belátásra bírni), akkor a korábbi adatok visszaírása helyett járhatóbb útnak tartom, hogy a fa kérdéses részét újra felépítjük, új személyekkel. Azaz létrehozzuk az átírt adatú személyt még egyszer, és azt használjuk a "régebbi" helyett. Így ha az illető figyeli is a kérdéses személyt, nem fog változást látni, mit pedig újra megalkothatjuk a "saját" fánkat. 
Persze ez nem kis munka, ebben tud segíteni, ha van egy másolatunk. Hogyan is tudunk ilyet létrehozni?

A FamilySearchnek nincs saját "másolat készítő" része, de szerencsére mint a neten elérhető egyik legnagyobb forrásgyűjtemény, rengeteg másik oldal hivatkozik rá. Az egyik, amelyikkel kifejezetten partneri kapcsolatot ápol, a Rootsfinder.

Ezt is regisztráció után tudjuk elkezdeni használni, ezt nem írom le lépésről lépésre, szerintem senkinek nem fog gondot okozni. 

Kezdő személyként önmagunkat adjuk meg, majd jöhetnek szülők, nagyszülők. Nem kell mindent részletesen megadni, elég csak a név és születési adatok.
A fa nézete hasonló a többi családfakutató oldaléhoz. Amiben alapvetően eltér, hogy itt mindenki a saját fáját szerkeszti, más nem tud benne módosítani. Viszont angol nyelvű, ami lehet többeknél hátrány.

Fa nézetben, ha rákattintunk egy személyre, egy ablak ugrik fel. itt a 'View profile" (profil megtekintése) gombot nyomjuk meg. Feljön egy ehhez hasonló oldal:


Pirossal be is karikáztam azt a részt, ami minket fog érdekelni. A kérdéses személyt össze tudjuk kapcsolni egy FamilySearch-ön lévő személlyel. Ehhez meg kell adjuk az FS-en használt felhasználó nevünket és jelszavunkat - hát igen, itt meg kell bíznunk az oldal készítőjében. 

Viszont ha létrehoztuk a kapcsolatot, akkor lesz egy igen érdekes menüpontunk a pirossal karikázott részen: "Download more generations" - azaz "további generációk letöltése". Nosza, próbáljuk is ki! Egy csúszkán be kell állítani, hogy hány generációval "felfelé" ("ancestors"), illetve lefelé ("descendants") keressen. Ezeket nem lehet bármilyen nagy értékre állítani, javaslom ugyanannál a személynél többfajta értékkel is megtenni (kezdetben ez a két érték 4-re illetve 1-re van állítva). Majd nyomjuk meg az oldal alján a kék "IMPORT" gombot, és megkezdődik a személyek áttöltése FamilySearch-ről Rootsfinder-re.
Ha nagy a fánk, akkor az áttöltést a fa más-más részein ismételjük meg, ellenőrizzük, nem hiányzik-e valaki. Kezdetben - amíg felépül a saját fánk - sok áttöltést kell végrehajtanunk, később már elég ha csak ott töltjük át az adatokat, ahol csináltunk valamilyen módosítást. Az importálás ideje alatt maradjon a böngészőnkben az importáló ablak aktív.

Az importálás áttölti a forráslinkeket, fényképeket, leírásokat is - szerintem ilyen mértékű másolatot ennyire egyszerűen sehol nem lehet csinálni.

És ami még egy óriási bónusz: ha a bal oldali menüben alul a "Tree settings"-re kattintunk, találunk egy "Export to GEDCOM" gombot. Azaz az egész fánkat tudjuk exportálni GEDCOM formátumban (ez a családfakutatók szabványos családfaleíró formátuma, szinte minden internetes (meg internet nélküli is) alkalmazás ismeri. Innentől egy gombnyomással tudjuk a teljes fát átmozgatni bárhova!

Azt gondolnánk, ez tényleg nagyon egyszerű dolog, van két doboz, egyikbe jön a családnév, másikba a keresztnév és készen is vagyunk. Hát nem teljesen...
A probléma gyökere abban keresendő, hogy a különböző népek, más sorrendben adják meg a neveket. A világ nagyobbik részén a keresztnév van elől, és azt követi a családnév. Magyaroszágon épp fordítva. 
Bele sem gondolunk, de nagyon sok embernek írjuk le több módon a nevét. A 19. században sok anyakönyvet latinul vezettek, és igen sokan voltak pl. német ajkúak. Vajon honnan fogjuk tudni, hogy Winkler József azonos-e Joseph Winkler-rel?
Hogy a nevek egyértelműek legyenek, a FamilySearch megkülönböztet "Család" és "Utó" nevet (ha az oldalt magyar nyelven nézzük), ugyanezek "Last names" és "First names" ha az oldalt angolul nézzük. (Az oldal nyelvezetét alulra görgetve, a földgömb ikonra kattintva tudjuk beállítani - lásd kép).

Amikor neveket írunk be, akkor ezekhez igazodjunk, így tudjuk biztosítani, hogy egy keresésnél a FamilySearch helyesen kezelje a nevet.

A név felett meg tudjuk adni azt is, hogyan kell a nevet helyesen leírni. Ha itt kiválasztjuk a "magyar"-t, akkor a családnév (last names) lesz elől, ha angolt- választunk, akkor pedig az utónév (first name). Ezt igazából csak a név megjelenését befolyásolja. 
ha tehát valahol azt látjuk, hogy az illetőt "István Kovács"-nak hívják, ne az legyen az első dolgunk, hogy átírjuk a "Kovács"-ot az első dobozba, az István-t pedig a másikba, hanem először ellenőrizzük a név megjelenését! A helyen az, ha a "Kovács" a családnévnél, az István pedig az utónévnél szerepel. Így már van esélyünk arra, hogy az FS további információkat talál a névhez, illetve ha valaki "Kovács" családnévre keres, akkor megtalálja ezt a személyt is.

Egy olyan dolgot szeretnék most feszegetni, amit legfontosabb ellenérvként szoktak felhozni a FamilySearch használatával szemben, tudniillik, hogy a családfát bárki szerkesztheti, beleírhat, módosíthat...

Nos, a FamilySearch valóban egyetlen nagy családfát tart nyilván, és nincs olyan, hogy "ez az én rokonom, az pedig a tied" (ahogy a valóságban sincs, egyetlen személynek rengeteg leszármazottja létezik, és mindegyiknek ugyanúgy rokona). Ahogy ezek a családfák folyamatosan nőnek, idővel összeérnek (főleg ha valaki az oldalágakat is kutatja). Mit tehetünk mégis, hogy mások ne "piszkáljanak" bele a családfánkba?

Először is, szerintem mindannyian emberek vagyunk, mindannyiunk ugyanazért kutat: a múlt minél alaposabb megismeréséért. Az első dolog, amit ilyenkor érdemes tenni, az nem az, hogy dacosan visszaírjuk az adatokat az általunk helyesnek vélt verzióra, hanem az, hogy írunk egy üzenetet az illetőnek, és udvariasan megkérdezzük tőle, hogy a módosításokat miért végezte, miért gondolja hogy úgy helyes.


Minden adatnál látható az utolsó módosító neve (ha nem lenne az, akkor a képen látható "Részletes nézet" kapcsolót kell bekapcsolni), majd a névre kattintva már üzenhetünk is az illetőnek. (Az "üzenet küldése" rész felett találunk egy "Felkérés a kapcsolat megtekintésére" részt is, ez arra szolgál, hogy ha van közös ősünk, akkor azt a FamilySearch megmutatja, részletezve mindkét oldal leszármazását is - azaz hogy az illetővel állunk-e rokoni kapcsolatban egymással - ezt persze a másik félnek még előbb jóvá kell hagynia.)

A következő lépés amit tehetünk, hogy megnézzük, mit is módosított az illető. Ha módosította a nevet, vajon miért tette? csatolt-e forrást? Indokolta-e a módosítását?

Gyakori, hogy rosszul írjuk be a neveket, ugye a világ nagy részén a vezeték név áll elöl, és azt követi a családnév - nálunk ez éppen fordítva van. Pedig hasznos, ha ezek helyesen vannak kitöltve, mert például egy Amerikába kivándorolt rokonunk megtalálásában nagy segítség, ha egyeznek a családnevek. Tehát a név beírásánál ügyeljünk a családnév és utónév helyes megadására, és ha meg szeretnénk fordítani, akkor ne feltétlen a két nevet cseréljük fel, előbb ellenőrizzük, hogy a nemzetiség "magyar"-ra legyen állítva (lásd kép).

De minden adat mellett, ott egy kis szöveges mező: "A megadott információ helytállóságának indoklása". Ha valakinek a születését nem tudjuk egy születési anyakönyvvel, fényképpel vagy bármi egyébbel alátámasztani, érdemes ide írni pár sort, például: "XY levéltárban ABC iratban talált információk alapján" (legjobb, ha minden ilyen iratot lefotózunk, és csatoljuk az illetőhöz - Emlékek résznél tudjuk ezt megtenni). De azt is odaírhatjuk, hogy "Mari néni így mesélte" - nyilván itt fennáll a lehetősége, hogy az emlékek megszépültek, már nem olyan pontosak mint egy irat. Törekedjünk arra, hogy csak a biztos információt írjuk fel a családfára, és ha valaki másképp emlékszik, akkor írjuk le mindkét verziót, majd egyszer talán valahogy kiderül, melyik is az igaz.

Ha már nagy a családfánk, nehezen vesszük észre, ha valakinél valamilyen adat megváltozik. Erre is van egy jó eszköze a FamilySearch-nek, a "követés". Minden személynél találunk egy kis csillagot, ami alapesetben fehér, ha rákattintunk, akkor fekete lesz. Ez a kis csillag személy nézetben a fejlécben, jobb oldalon, családfa nézetben ha rákattintunk az illető nevére, akkor a név alatt látható. Akinél feketére állítottuk a csillagot, ott értesítést kapunk arról, ha valaki más módosította az adatait. Az egyik legjobb lehetőség arra, hogy eddig ismeretlen rokonokat fedezzünk fel! A csillaggal megjelölt személyekről külön listát is kérhetünk a "Családfa" főmenü "Követés" pontjában. Itt felsorolva láthatjuk, mikor mely személynél ki és mit változtatott. Ezeket a változásokat így vissza is tudjuk csinálni, de ahogy fentebb írtam, mindig járjunk el körültekintően és megfelelő alapossággal, inkább kérdezzük meg a másik felet, mielőtt átírunk valamit.

Van még egy lehetőség, amit én is használok, és csak ajánlani tudom mindenkinek. Már írtam arról, hogy nagyon sok családfakutató oldal létezik, mind más-más lehetőséggel. Nos, van egy oldal, a Rootsfinder, ami olyat tud, amit más nem: képes importálni a FamilySearchről adatokat. Az oldal működését most nem fogom ismertetni, aki már ismeri a FamilySearch-öt, annak nem fog gondot okozni - a lényeg, hogy létrehozunk egy kezdőszemélyt (saját magunkat), majd profil nézetben a fejléc alatti ikonsorban hozzá tudjuk rendelni ehhez a személyhez a FamilySearch megfelelőjét (ehhez be kell lépjünk a FamilySearch-be felhasználó nevünkkel és jelszavunkkal), és letölti az adatokat automatikusan. Sőt, egy másik ikonon keresztül több generációnyi adatot tudunk áthozni FamilySearch-ről (nem csak adatokat, neveket, évszámokat, de fotókat, leírásokat is), így gyakorlatilag egy biztonsági másolatot tudunk létrehozni a családfánkról. Ezt mindenkinek ajánlom, mindkét oldal ingyenes, jól használható - a legnagyobb különbség az, hogy a Rootsfinder-en csak a saját családfádat látod és tudod szerkeszteni.

Nézzük meg, hogyan tudunk családfát építeni a FamilySearch segítségével! Belépés után a "családfa" menü "személy" pontjára kattintva saját adatlapunkra jutunk. Vizsgáljuk meg alaposabban a "Legfontosabb adatok"-at. A főbb adatok mellett ott látjuk a "szerkesztés" kék feliratát. Kattintsunk rá a születés mellettire!


Megnyílik egy ablak, ahol módosítani tudjuk az adatokat: a dátumot, illetve a helyszínt. Próbálgassunk beírni dátumokat mindenféle módon. A beírt adat alatt megjelenik két sor, hogyan ismeri fel a FS az általunk beírtakat. Fontos, hogy végül a fehér részben az FS által felajánlott dátumra kattintva fejezzük be az dátum beírását, ekkor lesz ugyanis a dátum szabványos, azaz kereshető (ezt a sor alatt egy zöld "Szabványos dátum" felirat is jelzi).

Hasonló módon járjunk el a hely szerkesztésénél: itt jóval több lehetőséget kapunk, nem egyszer dátumtól függően jelezve, hogy az adott település melyik megyéhez vagy országhoz tartozott. Itt is fontos, hogy a kiválasztott helyszín legyen szabványos, ez által válik majd kereshetővé, illetve kerülhet fel térképre.

A név megadásakor amire érdemes figyelni, hogy válasszuk ki a bal felső sarokban a nemzetiségek közül a "magyar"-t, így fog helyesen megjelenni a név (elől a családi, majd az utónév).

Jobb oldalon látunk egy "Források - Címke" részt, ahol a címke kattintható. Itt tudunk forrásokat rendelni a beírt adatokhoz (erről majd később), illetve minden adat alatt van egy mező, ahol indokolni tudjuk pár szóban, miért gondoljuk hogy a beírt adat helyes. Ezek kitöltésével elejét vehetjük annak, hogy mások az adatainkat felülírják, mert esetleg máshogy tudnak valamit (erről majd írok egy külön bejegyzésben).

Ha készen vagyunk, kattintsunk alul a kék "Mentés" gombra.

Ha esetleg tudsz olyan online elérhető gyűjteményt, amit érdemes betenni ebbe a felsorolásba, kérlek írd be egy kommentbe. Köszönöm!

• Hungaricana közgyűjtemény, elsősorban a levéltár illetve a könyv és dokumentumtár
  https://hungaricana.hu/hu/
• Arcanum (fizetős, de néha vannak ingyenes nyílt napok). Régi újságok szövegeiben lehet keresni (ott is szerepelnek születések, házasságok, temetések, sport eredmények stb.)
  https://adtplus.arcanum.hu/hu/
• Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (fizetős)
  https://macse.hu/
• Több, érdekes adatbázis: első világháborús veszteséglista, Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisa, Mikrofilm anyakönyvek (megnézni nem lehet magát a filmet) 
  https://adatbazisokonline.hu/
• Első világháborús hadifoglyok
  https://grandeguerre.icrc.org/en
• Régi gyászjelentések
  https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/663648

Személy nézet

A korábban ismertetett módon nyissuk meg a családfát és kattintsunk Niederkirchner Menyhért nevére, majd a felugró ablakban válasszuk a "Személy" nézetet (ha be vagy jelentkezve az FS-re, kattints ide). Egy hasonló ablak jelenik meg:

Nézzük végig, mit is látunk!
Legfelül az illető neve, alatt születésének és halálának időpontja (utóbbi jelenleg ismeretlen), illetve az egyedi azonosító kód (erre a kódra kattintva felugrik egy kis ablak, ahol a kódot a vágólapra másolhatjuk - ez majdnem mindenhol rendelkezésünkre áll, ahol a kód megjelenik). Jobb oldalon a "Családfa megtekintése" linkkel megnézhetjük az illető családfáját úgy, hogy ő lesz a középpontban (láthatjuk leszármazottait és őseit a családfa nézetben), követhetjük (erről majd később), illetve megnézhetjük, hogy a családfán hogyan kapcsolódunk hozzá (igen valószínű hogy nem lesz kapcsolat). 
A fejléc alatt egy menüsor (gyorsan kattintsuk végig): a jelenleg látható részletekkel, az ismert adatokból és helyekből összeállított idővonal, a források, amelyek az illetőhöz lettek csatolva (ez nagyon fontos, később sokat lesz szó róla), együttműködés (ahol a családfakutatók meg tudják beszélni a vitás kérdéseket az adott személlyel kapcsolatban), illetve a csatolt emlékek (fotók, dokumentumok). Menjünk vissza a részletekre!

A menüsor alatt látható egy doboz a főbb adatokkal (név, nem, születés, elhalálozás - a szerkesztés-re kattintva mindegyik módosítható), alatta a további információk (itt rengeteg dolgot lehet hozzáadni az illetőhöz, pl. lakhely, foglalkozás, szervezeti vagy csoporttagság, névváltoztatás stb.), ezek alatt pedig a családok, melyeknek tagja volt: balra ahol szülőként szerepelt (házastárssal, gyerekekkel), jobbra ahol felnőtt, szüleivel, testvéreivel. Minden személynél láthatóak a már ismert adatok: név, nem (bal szélen kék vagy rózsaszín), kód, születési és halálozási dátumok, illetve rájuk kattintva felugrik a már jól ismert ablak, alul a "Családfa" illetve "Személy" nézetekre ugrás lehetőségével.
Ha valakinek több házastársa is volt, akkor ezek egymás alatt jelennek meg. mindegyikük alatt pedig a közös gyermekek.

Az első kérdés, hogy vezessük a családfát, milyen adataink lesznek? A legtöbb emberben a családfa szót hallva legtöbbször a valóban fa struktúra alakú, könnyen papírra vethető rajz ötlik fel, ahol a kiindulópont az adott személy, következő szint az apa és anya, majd a 4 nagyszülő, dédszülők és így tovább. Jobb esetben szerepel a nevek mellett egy születési, esetleg halálozási dátum.
A módszer ma is működik - ha nem vágyunk többre. Ezzel az ábrázolással ugyanis nem tudjuk bemutatni a testvéreket (oldalágak), problémába ütközünk ha valakinek több házastársa volt, ha erősen kérdéses a biztonság is (hova tesszük, mi lesz költözéskor, vagy majd anno egyszer olyan utódunkhoz kerül, aki nem igazán értékeli azt, amit készítettünk).
Az informatikai világban persze már jó régóta léteznek ennél sokkal kifinomultabb megoldások, ahol nem csak egy nevet, dátumot, hanem akár fényképeket, iratokat is rendelhetünk a személyek mellé (egyből megoldva a régi családi fényképek "ki is van a képen?" rejtélyét), de akár részletesen is írhatunk az illetőről. 
Ezek között a programok között is rengeteg fajta létezik. Valamelyiket feltelepítjük a gépünkre, és ott működik, vannak az interneten elérhető variánsok, vannak ingyenesek és fizetősek, és a legtöbb kínál olyan lehetőségeket, amit a többi nem mindig.
Ezeknek a programoknak a nagy részét nem ismerem magam sem, de teljesség igénye nélkül felsorolok párat, amelyek talán a legismertebbek (nem véletlenül):
Gépre telepíthető programok: Ahnenblatt, Family Tree Builder, GenoPro, Rootsmagic
Interneten elérhető: MyHeritage.com, geni.com, ancestry.com, FamilySearch.com
Részemről egyértelműen az interneten elérhető programok mellett tetettem le a voksomat, több szempontból is:

• Több helyről is elérhető, ha valakinek meg akarom mutatni, nem kell neki adatokat küldözgessek, és feltelepítsen programokat.
• Egy géphiba, vírus, háttértároló meghibásodás nem okoz adatvesztést.
• Legtöbb esetben lehetőségünk van másokkal összedolgozni

Hátrányuk, hogy használatukhoz internet kapcsolatra van szükség, de ez ma már talán nem akkora igény, és a kutatáshoz amúgy is szükségünk lesz netre.

A net-en használható családfaépítő programok közül a FamilySearch-öt választottam. Bár ez az oldal a kutatásban jelenleg megkerülhetetlen (erről lentebb majd írok), a használata erősen megosztó. Ugyanis a FamilySearch-ön senki sem a "saját" családfáját építi, hanem leginkább egy nagy "közöset". Ez azt jelenti, hogy ami adatot mi felviszünk, annak nagy részét (lentebb még részletezem az adatvédelmet) mások nem csak látják, de módosítani is tudják. Nagyon sokan nem tudják elfogadni, hogy a családfájukba más "belepiszkál", még akkor sem, ha jóhiszeműen, és segítő szándékkal teszi ezt. Ugyanakkor ami egyik oldalról hátrány, a másik oldalról előny: A családfák "összeérnek", közös őseink vannak, amit valaki már kikutatott, azt te "készen" megkapod. Fel lehet venni más kutatókkal a kapcsolatot, jó eséllyel távoli rokonokkal ismerkedhetsz meg. És a munkád soha nem veszik el, nem merül feledésbe.

Fentebb írtam, hogy ez a program megkerülhetetlen. Ennek fő oka, hogy rengeteg (milliárdos mennyiségű adatról van szó) adat érhető el az oldalon online. A 60-as években -tudomásom szerint - a mormon egyház nekilátott egy óriási projektnek: a világon az összes elérhető anyakönyvet, népszámlálási adatokat, hajók utaslistáit és hasonlókat nekiláttak lefényképezni. Laponként. Nem tudom hogy itthon, a szocialista rendszerben hogyan sikerült ez nekik, de tény, hogy a magyar anyakönyvek nagy része (már amióta létezik anyakönyvezés) megtalálható az oldalon, de ez nem csak a magyarra igaz, hanem nagyon sok országra (fájó, de pl. a Román anyakönyvek hiányoznak, ami pedig Erdély kapcsán óriási segítség lenne). Nálunk a 2010-es években kezdődtek hasonló projektet, egyházak illetve az állam hathatós közreműködésével, ezek az anyagok azonban vagy nem érhetőek el interneten keresztül, vagy fizetni kell a használatukért. Szóval a FamilySearch-et gyakorlatilag minden családfakutató használja, és legtöbb esetben az ő adataikra hivatkozik a többi családfakutató szolgáltatás is.

Adatvédelem: a FamilySearch egy rendkívül egyszerű adatvédelmet kínál fel: azok a személyek, akik "ÉLŐ"-ként kerülnek felvitelre, teljesen privátnak minősülnek, akik "ELHUNYT"-nak, azok pedig nyilvánosak. A nyilvános személyek adatait bárki láthatja, a privátét pedig csak te. Ez olyan szinten működik, hogy felteszel egy képet, amin te és már elhunyt családtagjaid szerepeltek, és mindenkit megjelölsz a képen, akkor a te (mint élő személy) megnevezése nem látszik, a többi viszont igen. 
Ugyanez családfákra is igaz: élő személyeknél a családfa megszakad (pl. egy házaspár egy tagja elhunyt, a másik él, akkor mások csak az elhunyt személyt látják, a másik fél teljes családfája hiányozni fog). Ilyenkor a megoldást az jelenti, hogy mindenkinek, aki szeretné egyben látni a családfát, fel kell vinnie az élő személyt (más-más azonosító számot fog kapni), és hozzárendelni a hiányzó családfát (erről majd később, egyelőre maradjunk a nézelődésnél).

Éppen egy éve, 2020. január elején látogattam meg azt a helyet, ahol a fotó készült. Csepel, Petőfi utca 59. (a fotón még 28-as a házszám, valamikor 1920 környékén változhatott). Sosem jártam itt korábban, s most se voltam biztos benne, hogy jó helyen járok, de ez a bizonytalanság egyszeriben elillant, ahogy sikerült bepillantanom a szörnyű állapotban lévő épület kapuját borító falapok mögé, s megpillantottam a fotóról már jól ismert kovácsoltvas kaput. Igen, ez az!

Azon épület előtt álltam, ahol nagymamám felnőtt, talán itt is született. A fotón ő jobbról a második, középen a szülei (a dédszüleim) és testvérei (egyikük nincs a képen). A kép hátulján egy dátum is szerepel: 1915. március 15. Azaz több mint 100 éves a fotó - és az épület is, a kapuval együtt. Ez egyben azt is jelenti, Csepel egyik legrégebbi, még álló épületéről van szó! (Csepel központi részén álló öreg házakat 1978-1981 között mind lebontották és panel lakótelep épült. 

Csepel térképe 1882-ben
Csepel térképe 1920-as évek végén
Az épület a Google térképen

A kovácsoltvas kapuról is sikerült készítenem egy fotót:


A kapu rettenetesen rozsdásodott, meglátszik rajta a kora. Jó lenne valahogy megmenteni.

Pár dolgot mesélnék még a dédnagyapámról, a képen látható Schneider Józsefről (balról a harmadik). Az 1890-es évek elején került Csepelre, valószínű az akkor megnyíló Weiss Manfréd gyár kapcsán, amelynek egyik első dolgozója, majd rövid időn belül művezetője lett. 1897-ben házasodott, egyik esküvői tanúja Stern Richárd, a Weiss Manfréd gyár igazgatója.
1930-ban Szigeti Bélával közösen (Szigeti Béla szakmája kőműves, Schneider Józsefé lakatos) állították a mai Betű utca és Rákóczi utca sarkán álló feszületet:

 
 A feszületet 2016-ban az önkormányzat felújította és jelenleg a Királyerdei Művelődési Ház udvarán található (eredeti helyén egy modernebb másolat tekinthető meg). Igen feltűnő a feszületet övező kerítés és a korábban említett kapu kovácsolt mintáinak hasonlósága.

Felsorolnék pár dolgot, amelyekkel szembe találkoztam a kutatások során, és mai szemmel nézve szokatlanok lehetnek. Ezekkel XIX. századi anyakönyvekben találkoztam leginkább, de valószínű korábban is jellemzőek lehettek.

1) A nevek elég változatosak. Nem voltak igazolványok, sőt, sok volt az írástudatlan. Egy születéskor, esküvő alkalmával szóban közölték a pappal a felek nevét, amit az gyakran másképp írt, mint mondjuk elődje 2 évvel korábban. A Kovács / Kováts egyszerű példa, sokkal nagyobb eltérésekkel is találkoztam, például: Weszelle, Veszely, Veszeli mind ugyanahhoz a családhoz tartoztak, és bizony a későbbiek során sem volt "korrekció", ilyen családneveken mentek tovább a gyermekeik.

2) Nem létezett családtervezés. Az esküvő után 1 évvel már jött az első gyermek, és utána is, folyamatosan. Olyan szinte nem is létezett, hogy egy családban csak 1-2 gyermek született volna.

3) Rendkívül magas volt a gyermek halandóság. 10 gyerekből jó ha 2 megélte a 15 éves kort. Teljesen általános volt, hogy ugyanarra a névre kereszteltek több gyermeket is, ha a korábban született elhunyt. 

4) Az emberek csak hozzávetőlegesen ismerték saját korukat. Általában a betöltött éveket számolták (azaz akkor volt valaki 32 éves, ha betöltötte a 32. születésnapját, de bőven belefért 2-4 év tévedés.