Éppen egy éve, 2020. január elején látogattam meg azt a helyet, ahol a fotó készült. Csepel, Petőfi utca 59. (a fotón még 28-as a házszám, valamikor 1920 környékén változhatott). Sosem jártam itt korábban, s most se voltam biztos benne, hogy jó helyen járok, de ez a bizonytalanság egyszeriben elillant, ahogy sikerült bepillantanom a szörnyű állapotban lévő épület kapuját borító falapok mögé, s megpillantottam a fotóról már jól ismert kovácsoltvas kaput. Igen, ez az!

Azon épület előtt álltam, ahol nagymamám felnőtt, talán itt is született. A fotón ő jobbról a második, középen a szülei (a dédszüleim) és testvérei (egyikük nincs a képen). A kép hátulján egy dátum is szerepel: 1915. március 15. Azaz több mint 100 éves a fotó - és az épület is, a kapuval együtt. Ez egyben azt is jelenti, Csepel egyik legrégebbi, még álló épületéről van szó! (Csepel központi részén álló öreg házakat 1978-1981 között mind lebontották és panel lakótelep épült. 

Csepel térképe 1882-ben
Csepel térképe 1920-as évek végén
Az épület a Google térképen

A kovácsoltvas kapuról is sikerült készítenem egy fotót:


A kapu rettenetesen rozsdásodott, meglátszik rajta a kora. Jó lenne valahogy megmenteni.

Pár dolgot mesélnék még a dédnagyapámról, a képen látható Schneider Józsefről (balról a harmadik). Az 1890-es évek elején került Csepelre, valószínű az akkor megnyíló Weiss Manfréd gyár kapcsán, amelynek egyik első dolgozója, majd rövid időn belül művezetője lett. 1897-ben házasodott, egyik esküvői tanúja Stern Richárd, a Weiss Manfréd gyár igazgatója.
1930-ban Szigeti Bélával közösen (Szigeti Béla szakmája kőműves, Schneider Józsefé lakatos) állították a mai Betű utca és Rákóczi utca sarkán álló feszületet:

 
 A feszületet 2016-ban az önkormányzat felújította és jelenleg a Királyerdei Művelődési Ház udvarán található (eredeti helyén egy modernebb másolat tekinthető meg). Igen feltűnő a feszületet övező kerítés és a korábban említett kapu kovácsolt mintáinak hasonlósága.